Forint-rali, MET‑üzlet és kriptofordulat – heti pénzpiaci körkép a függetlenségi nap árnyékában

Devizapiac – gyengülő dollár, erősödő forint

A hét devizapiaci kulcstörténete az amerikai munkaerőpiaci adat volt, amely a vártnál gyengébb foglalkoztatottsági bővülést mutatott, miközben a munkanélküliségi ráta 4,2 százalékra süllyedt, és ezzel csökkentette a piac félelmét egy közeli újabb Fed-kamatemeléstől. Ez a „langyos” adat elég volt ahhoz, hogy a dollár index esni kezdjen, a zöldhasú gyengült a főbb devizákkal szemben, ami hullámként gyűrűzött tovább globálisan – Ázsiában a részvényindexek erősödtek, a dollár pedig 0,3 százalékkal gyengült a hat fő devizából álló kosárral szemben.

A dollár gyengülése kedvező hátteret adott a forintnak is: a magyar deviza a hét során érezhetően erősödött a dollárral szemben, miközben az euróval szemben inkább oldalazó, sávos kereskedés volt megfigyelhető a 353–356 forintos zóna körül, technikai szempontból kulcsnak látszó szintekkel 353 forintnál. A piaci kommentárok kiemelik, hogy a forint teljesítménye nem csupán a dollár gyengülésének köszönhető: a hazai kamatszint, a költségvetési kilátások és a kormány bejelentései – például az új támogatási programok – együttesen határozzák meg, mennyire hajlandó a piac „venni” a magyar devizát.

A dollár gyengülését az ázsiai régióban a jen volatilis mozgása is kísérte, ahol a japán jegybank esetleges újabb intervenciója, illetve a fokozatos kamatemelési igény is tematizálta a kereskedést. A dollár–jen árfolyam a héten többször megállt 161 körül, a likviditást ugyanakkor az amerikai ünnep miatti kereskedési szünetek is vékonyították.

USA függetlenségi nap – leálló tőzsdék, folyamatos kriptokereskedés

Mivel az idei függetlenségi nap szombatra esik, az amerikai részvény- és kötvénypiacok már pénteken, július 3‑án tartják az ünnepet, a New York Stock Exchange és a Nasdaq ezen a napon zárva volt. A hivatalosan július 4‑ére eső ünnep ilyenkor a megelőző pénteken kerül „observed” státuszba, ezért az S&P 500, a Dow Jones és a Nasdaq Composite indexekben nem volt rendes kereskedés, a befektetőknek háromnapos hosszú hétvége jutott.

A kötvénypiac ugyancsak zárva tartott pénteken, csütörtökön pedig – a függetlenségi napot megelőzően – már 14:00 órakor korán zárt, ami tovább mérsékelte a likviditást a dollár- és kamatpiacokon. Érdemes kiemelni, hogy a kriptopiac ezzel szemben folyamatosan, a hétvégén és az ünnep alatt is 24/7 nyitva marad, így Bitcoin és más digitális eszközök kereskedése zavartalanul zajlott, miközben a hagyományos tőzsdék „pihentek”.

Magyar részvénypiac – emelkedő BUX, erős blue chipek

A hazai részvénypiacon kifejezetten pozitív hangulat uralkodott: a BUX index pénteken 0,9 százalékos pluszban zárta a kereskedést, és jelenleg a 20, 50 és 200 napos mozgóátlaga fölött tartózkodik, ami technikai szempontból egyértelműen emelkedő trendet jelez. A magyar blue chipek – OTP, Mol, Richter, Magyar Telekom – egyaránt emelkedtek, a jó hangulatot a magas forgalom is tükrözte, a nap legnagyobb forgalma – 10,4 milliárd forint – az OTP papírjaiban fordult meg.

A hazai részvények értékeltségéről a héten friss elemzések is megjelentek, amelyek azt vizsgálják, „valójában mennyit érhetnek” a magyar részvények, azaz mennyiben támasztja alá az árfolyamokat a fundamentális kép. Ezzel párhuzamosan politikai és gazdasági témák – például Donald Trump vagyonának látványos gyarapodása és ennek hazai visszhangja, illetve új állami beruházási programok – szintén bekerültek a piaci diskurzusba, erősítve a nemzetközi‑hazai narratívák összekapcsolódását.

Hazai midcap részvények – a hét nyertesei és vesztesei

A közepes kapitalizációjú magyar részvények (midcapek) között is erős napot láthattunk: a Portfolio‑Teletrader adatai alapján az Akko és a Graphisoft Park vezette az emelkedőket, míg a lista végére a CIG Pannónia esése került. Az alábbi oszlopdiagram a hazai midcap szegmens egy napi százalékos árfolyamváltozását foglalja össze.

A grafikonon jól látszik, hogy az Akko közel 4,7 százalékos emelkedést mutatott, mögötte a Graphisoft Park nagyjából 3,3 százalékkal erősödött, ami a hazai ingatlanos‑technológiai sztori iránti befektetői bizalmat tükrözi. A midcap szegmens szélesebb mezőnyében olyan nevek is stabil pluszban zártak, mint az AutoWallis, Alteo, Rába, 4iG, Opus, Waberer’s vagy ANY, míg a mezőny másik végén a PannErgy, MBH JZB, BIF és különösen a CIG Pannónia mutatott mérsékeltebb vagy negatív elmozdulást, ami emlékeztet arra, hogy a közepes kapitalizációjú papírokban a szórás lényegesen nagyobb, mint a blue chipeknél.

MET Csoport – 1,2 milliárd eurós borrowing base hitelkeret

A héten az energetikai‑kereskedelmi szektorból érkezett az egyik legfontosabb vállalati hír: a MET Csoport 1,2 milliárd eurós, megújuló borrowing base hitelkeretet biztosított értékesítési és kereskedelmi üzletága finanszírozására. A konstrukciót az ING Bank strukturálta és koordinálta, a szindikált finanszírozásban több nagy nemzetközi szereplő – Rabobank, Natixis CIB, Société Générale – vett részt, az új hitelezők között pedig a japán MUFG is megjelent, ami jelzi, hogy a cég nemzetközi banki kapcsolatrendszere tovább szélesedik.

A hitelkeret a bankok vártnál nagyobb érdeklődése miatt az eredetileg tervezett 1,1 milliárd euróról 100 millió euróval, 1,2 milliárd euróra emelkedett, miközben a megállapodás lehetőséget ad arra, hogy szükség esetén akár 1,8 milliárd euróra is bővítsék a keretet. A borrowing base típusú finanszírozás tipikusan árukereskedelmi vállalatok működőtőke‑igényeit szolgálja: a keret nagysága a forgóeszközökhöz – készletekhez, követelésekhez – igazodik, így rugalmasan képes követni a kereskedelmi volumen változását, és a MET szerint érdemben megerősíti a cég pénzügyi mozgásterét, növekedési terveit és a bankok bizalmát az üzleti modell iránt.

A Portfolio.hu erről szóló cikke a hazai gazdasági sajtóban az elsők között számolt be a tranzakcióról, a Google Hírekben is kiemelt pozícióban megjelenve, ami tovább erősíti a lap szerepét a magyar befektetői közösség információs bázisaként.

Kriptopiac – MiCA határidő és magyar kriptofordulat

Július 1‑jén lezárult az EU Markets in Crypto‑Assets (MiCA) rendeletének átmeneti időszaka: ettől a dátumtól kezdve az EU‑ban csak azok a kriptoeszköz‑szolgáltatók szolgálhatnak ki uniós ügyfeleket, amelyek rendelkeznek MiCA‑engedéllyel. Európa-szerte mintegy 3000 regisztrált kriptós cég működik, ám 2026 májusáig mindössze 194 vállalat szerzett tényleges MiCA‑engedélyt, ami azt jelenti, hogy a szereplők jelentős része július elejétől elveszíti az uniós működési jogosultságát, vagy rendezett módon kénytelen leépíteni tevékenységét.

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) és a nemzeti felügyeletek – így Magyarországon az MNB – már hónapok óta figyelmeztetik a szolgáltatókat és az ügyfeleket az átmeneti időszak végére, kiemelve, hogy nincs garancia arra, hogy egy jelenleg működő szolgáltató a MiCA‑engedélyt valóban megkapja. Emiatt a felhasználóknak célszerű az ESMA ideiglenes MiCA‑nyilvántartásában és az MNB MiCA‑szolgáltatói oldalán ellenőrizni, hogy a választott platform rendelkezik‑e engedéllyel, illetve számítani kell arra, hogy engedély nélküli szolgáltatók az eszközök kivezetését kérik majd, vagy engedélyezett partnerekhez irányítják át az ügyfeleket.

Magyar kriptószabályok lazítása – visszafordulás az Orbán‑korszak szigorából

Magyarországon a kriptószabályozás az elmúlt évben extrém módon szigorúvá vált: a 2025‑ben hatályba lépett rendszer a kripto‑fiat és kripto‑kripto tranzakciókat csak olyan szolgáltatóknál engedte volna, amelyeknél egy külön, engedélyezett validációs szolgáltató compliance‑tanúsítványt állított ki, ennek hiányában a tranzakció jogilag érvénytelennek és büntetőjogi kategóriának számított. A szabályok különböző értékhatárok felett 2, 5, illetve akár 8 éves szabadságvesztést is kilátásba helyeztek, a szolgáltatók számára pedig – engedély nélkül – akár 8 évig terjedő börtönbüntetést és súlyos bírságokat írtak elő, ami nemcsak a lakossági kereskedést fojtotta meg, de több nagy nemzetközi szereplőt – például a Revolutot – gyakorlatilag kiszorított a magyar piacról.

Az áprilisi választásokat követő új, Tisza‑párti, EU‑barát kormány azonban gyökeres fordulatot hirdetett: június elején Zoltán Tanács innovációs és technológiai miniszter, valamint Anita Köböl kormányszóvivő bejelentette, hogy a kabinet teljesen eltörli a kriptotranzakciókat kriminalizáló rendelkezéseket, kivezeti a kötelező compliance‑tanúsítvány rendszert, és a magyar szabályozást a MiCA‑kerethez igazítja. A döntés célja, hogy megszüntesse az EU‑val fennálló jogi feszültséget, újra megnyissa a teret a fintech‑ és kriptobefektetések előtt, és visszahozza azokat a piaci szereplőket, amelyek a korábbi szabályozási környezet miatt elhagyták az országot.

Rövid távon ez azt jelentheti, hogy a korábban kivonuló platformok – köztük nagy, lakossági ügyfélbázissal rendelkező szereplők – újraértékelik a magyar piacot, míg hosszabb távon Magyarország a szigorú, büntetőjogi megközelítés felől egy olyan MiCA‑alapú modell felé mozdul, ahol a hangsúly a felügyeleti megfelelésen, a licenc‑alapú működésen és a befektetővédelem átláthatóbb eszközein van.

Globális részvénypiac és kriptodevizák – technológiai volatilitás, stabil Bitcoin

Világszinten a héten a technológiai szektor volatilitása határozta meg a hangulatot: az amerikai technológiai óriások – például Nvidia, Broadcom – korrekciója átmenetileg nyomást gyakorolt a Nasdaqra, miközben a gyengébb‑a‑vártnál munkaerőpiaci adat összességében mégis támogatta az indexek közeli történelmi csúcson való konszolidációját. Ázsiában a dél‑koreai Kospi technológiai papírjai – SK Hynix, Samsung – akár 10 százalék körüli ugrással jelezték, hogy a globális chip‑ és AI‑sztori továbbra is meghatározó, még akkor is, ha időnként „figyelmeztető jel” érkezik a túlárazottságról.

A kriptopiacon eközben relatív nyugalom uralkodott: a Bitcoin árfolyama nagyjából 61 500 dollár környékén oldalazott, miközben az ethereum enyhe, 0,1–3 százalék körüli emelkedést mutatott a hét második felében – euróban mérve cirka 1 980 euró, dollárban mintegy 1 760 dollár körüli szinteken. A nagy, szabályozási hírek – a MiCA teljes élesedése, egyes országok szigorításai, mások liberalizációja – egyre inkább azt jelzik, hogy a kriptoeszközök nem „szürkezónás” piacokként, hanem intézményesített, felügyelt digitális eszközosztályként jelennek meg a befektetői térképen.

Forrás: CNBC, portfolio.hu, WSJ, FT